Mert homlokzati h�szigetel�s n�lk�l a f�t�si energia mintegy 40%-a a falazaton kereszt�l elveszik. Ez persze enn�l t�bb is lehet a falazat anyag�nak �s vastags�g�nak f�ggv�ny�ben. Az �gy keletkezett energiavesztes�g a p�nzt�rc�nkra n�zve is igen jelent�s, mivel a f�t�si k�lts�g�nk nagyon magas, de azon fel�l tov�bbi probl�m�kat jelent otthonunkban. A homlokzati h�szigetel�s n�lk�li h�zakn�l a bels� falfel�leten a h�hidakn�l (ny�l�sz�r�k, f�d�m, stb…) pen�szesed�s keletkezhet, a falak hidegs�ge miatt a komfort�rzet nagyban cs�kken.

 

Mi�rt fogyasztana k�tszer annyi energi�t, ha fogyaszthat fele annyit is vagy ak�r m�g kevesebbet? M�rpedig j�l megv�lasztott h�szigetel�si technol�gi�kkal �s anyagokkal dr�maian cs�kkenthet� az elhaszn�lt energia mennyis�ge, amivel hossz�t�von rengeteg p�nzt sp�rolhat �s hozz�j�rul k�rnyezet�nk v�delm�hez is.

 

Az �p�letek energetikai korszer�s�t�s�nek egyik eleme a megfelel� h�szigetel�s, amit a f�t�si rendszer korszer�s�t�s�vel �s a ny�l�sz�r�k cser�j�vel lesz teljes. A sz�m�t�sok azt mutatj�k, hogy egy tipikus „K�d�r kocka” fel�j�t�s�n�l homlokzati h�szigetel�ssel, a ny�l�sz�r�k cser�je �s a f�t�si rendszer korszer�s�t�se mellett ak�r 300-450 ezer forint k�z�tti megtakar�t�s is el�rhet� �vente! 

 

Ma m�r �rthet� m�don nagyon elterjedtek a csal�di h�zakn�l is a kl�maberendez�sek. Tal�n nem ig�nyel t�lzott magyar�zatot az, hogy ha az �p�let a h�szigetel�snek k�sz�nhet�en nem hev�l t�l a ny�ri melegben, akkor j�val kevesebb ideig kell a kl�m�t m�k�dtetni, ami �gy gyorsabban �s kevesebb energia felhaszn�l�s�val lesz k�pes a komfortos h�m�rs�klet biztos�t�s�ra.

 

Ma m�r az ingatlanok piaci �rt�k�nek �s piack�pess�g�nek egyar�nt fontos t�nyez�je az �p�let energiahat�konys�ga, �s a j�v�ben ez fokozottan �gy lesz! Az �p�letek fel�j�t�s�val nyerhet� ar�nyosan legnagyobb �rn�vekm�nyt homlokzati h�szigetel�ssel �rheti el. R�gi �rt�k�hez k�pest t�bbet fog �rni a h�za, mint amennyibe a homlokzati h�szigetel�s ker�lt.